Akkor még nem volt iskolakötelezettségi törvény, kultúrigény, stb . Elfértek egy teremben, egy tanító vezetése alatt. Később látták a tudás hasznát, előnyét, mind többen adták iskolába gyermekeiket s akkor már olvasunk préceptorról és lányok tanítójáról. Az iskoláról az egyház gondoskodott s akkor még a község és az egyház irányítása, gazdálkodása egy kézben volt, a községi elöljáróság kezében még 1757-ben is.

A tantermek elhasználódás és rongálás folytán újításra szorultak, lakásra is szükség volt és megépítették 1806-ban a leányiskolát (szerk.megj.ma a Támasz épülete áll a helyén) és 1807-ben a fiúiskolát 2 teremmel a lelkészlak mellett, lent az udvarban (szerk.megj. ma Bökönyi László udvarának a mélyen benyúló része) 1810-ben megállapították a tanítók fizetését, természetbeni javadalmakkal s 1842-ben behozták a tanításbért, a tandíjat.

1843-ban a leányiskola részére telket vásároltak, a Huszár-féle udvart és iskolát építettek rá. (szerk.megj. Ma ez az épület az un. "szálloda" és a mellette lévő 2 tanterem: a volt technika termek) 1876-77-ben megépítették a mai formájában (1950-es évek második fele) csak felerészben meglévő iskolát (Kossuth út 44.) (szerk.megj. A mi időnkben már óvodaként működött. Bökönyi László vásárolta meg és lakást épített az épületek lebontása után)

Az udvarban, az utcai részén volt egy kétszobás lakás, hátrafelé folytatásban két tanterem s a belső részében ismét egy kétszobás tanítói lakás. 1923-ban nem volt szükség a belső lakásra, tanteremmé alakították.

Az utcai lakást pedig 1910-ben egy új szoba hozzáépítésével, pincével megnagyobbították. Ezt az épületet nézte alkalmasnak 1944. októberében a szovjet hadsereg, sütőüzemet létesített. A két hátsó teremhez 4-4 sütőkemencét épített s a nagy teljesítményű kemencék termelvényét az első teremben tárolták és onnan szállították tovább szekereken és gépkocsikon. Később a három terem padlója is eltűnt, ablakai is megfogyatkoztak. 1948-ban történt államosítás után a hem használható termek közül a két hátsót lebontották, az elsőt megjavították és 1954. szeptemberében ismét használhatta az iskola. A háromszobás lakásban nők (szerk.megj. tanítónők) laknak.

A Huszár-féle iskola 1877-ben épülhetett fel. Az 1. és 2. világháborúk idején sok rongálódást szenvedett, úgy hogy csak pár éve hozták javítással használható állapotba. (szerk.megj. Mindig tartsuk szem előtt, hogy a "ma" az az 1960-as éveket jelenti!) A Mosonyi-féle iskola (szerk. megj. jelenleg itt van a kis tornaterem, és a táncterem) eredetileg egy tantermes volt. 1920as években szervezték meg a második tanítói állást a katolikus iskolában és a 20-as évek végén épült a második (udvar felé eső) tanterem. Amikor egytantermes volt, egy kis tornyocska volt a tetején és csengő volt benne. Ezt az első világháború ágyúanyag gyűjtésekor a harangokkal együtt elvitték. A következő javításkor a tornyocskát lebontották. A Kossuth-szobor mögötti iskolát 1878-ban építették. A 2. világháborúban ágyúlövedék ütötte át a falát az ajtó és az első déli ablak közötti részen. Építésekor (1878) nagy nehézség volt az alap lerakása, mert a kiásáskor sírok helye, ásott, puha föld lévén, nem volt alkalmas alap lerakására. Így ki kellett keresni a sírok közötti ásatlan földet, ott oszlopot rakta, azokat átívelték és úgy épült fel. A föld színén lekopott vakolat ma (szerk.megj. 1950-es évek 2. fele) is mutatja az átívelt részeket. Mosonyi István lakása (szerk.megj. a Bárándért Egyesület székháza) 1913-ban épült. Melléképületét sem a nagyváradi püspökség, sem későbbi gazdája nem újította meg, többszöri kérelem dacára sem.(szerk.megj. A sportpálya építésekor bontottuk le.)

A központi iskola (szerk.megj. ma a régi épület, melyen a RAFFAY LAJOS ÁLTALÁNOS ISKOLA felirat olvasható) eredetileg egy tanteremmel és lakással épült 1910-ben. 1927-ben egy tanteremmel (keleti irányban) bővült. 1930-ban a lakást tanteremmé alakították és új lakást építettek hozzá (szerk.megj. ma itt van a Raffay szoba, a Bábmúzeum és a Báránd történeti kiállítás. Évekig ez volt az igazgatók szolgálati lakása)

Az iskola épületei tehát több mint 300 év alatt fejlődtek a mai (1950-es évek 2. fele) színvonalára. Mint említettem, először volt rektor, majd második tanító a preceptor, harmadik a leányok tanítója.

1806 körül szervezték meg a második leánytanítói állást. Ez a négy tanító tanított kb. 350 tanulót. Az osztályok igen népesek voltak.

I-II. fiúosztály tanítója "kisfi-tanító",

az I-II. leányosztály tanítója kislány-tanító,

III-IV. fiúosztályé "nagyfi-tanító: a rektor,

III-IV. leányosztályt pedig a nagylány tanító tanította.

1878-től ez utóbbi lelkészi képesítésű volt 1949-ig, segédlelkészi kötelességekkel megbízva. 1910-ben a rektor Ajtay Lajos, a "kisfi-tanító" Magoss Elek, nagylány tanító Nagy Illyés, kislány tanító Fodor Antal volt. A katolikus iskola tanítója Müller Gyula volt.

Báránd a jobb jövedelmű tanítói állások közé tartozott. A rektornak jövedelme 16 hold príma föld, 15 mázsa búza, évi 300 korona, minden tanuló után fél véka búza, egy véka árpa, 60 krajcár és 1 csirke. A nagylány tanítóé ehhez hasonló, a kislány tanítóé 12 hold föld, 8 mázsa búza, a "kisfi-tanítóé"8 hold föld, 8 mázsa búza. A búza, árpa, pénz és csirke tandíjat 1910ben az állam megváltotta és tandíjváltság címen 502 korona évi tandíjváltságot utalt ki.

A katolikus iskola tanítója kántor, 30 hold földet és egy állami tanító fizetésének megfelelő pénzjavadalmat kapott.

A református iskola 1910-ben megszervezte az 5. tanítói állást s erre választotta Raffay Lajost, ki ma (szerk.megj. 1950-es évek 2. fele) is tanít iskolánkban Ő volt az első osztály tanítója 27 éven át, majd 7 évig a második osztályé, azután szükséghez képest különböző osztályokat vezetett. 1930-tól kezdve 1948-ig igazgató, 1938-tól 1945-ig még körzeti iskolafelügyelő. 1949-ben, mint 60 éves nyugalomba helyezték, 1951-ben visszahívták.

A rektori álláson Ajtay Lajos 1878-1911-ig, Zsadon Lajos 1930-ig, Fodor János 1931. decemberig, Nagy Mihály 1932-től. (Ő ma is tanít. szerk.megj. 1950-es évek 2. fele) Előbb a IV-VI. fiúosztályt vezette. 1944-től a szükséghez képest más-más osztályt. Ezt akkor 1. sz. állásnak nevezték. 2. sz. álláson 1880-tó 1915-ig Magoss Elek, I-II.o. később II-III.o. 1915-1917-ig Veress Ilona, 1917-től 1949-ig Papp Károly volt, aki mint 60 éves nyugalomba vonult és 1954. októberében meghalt. 3.sz. álláson 1878-tól Nagy Illyés 1912-ig, közben betegsége miatt szabadságot kapott. Helyettesek voltak Földessy József és Hadady István. 1913-ban segédlelkésznek idehelyezték Kovács Lászlót. 1914-ben tanítói oklevelet szerzett és tanítóként működött és lelkészi szolgálatot is végzett a rendes lelkész mellett 1949-ig, nyugdíjazásáig. A 4. sz. álláson 1904-től Fodor Antal működött példás szorgalommal 1936-ig. Jellemző, hogy az egyházmegye iskolái között a bárándi mindig a legjobbak közé tartozott.

Azért említettem előbb, hogy a bárándi nép veleszületett értelmességén kívül elsősorban tanítóinak köszönheti jó gondolkozását és műveltségi színvonalát.

Az 5. sz. állásról a szervezéssel kapcsolatban fentebb tettem említést. A 6. és 7. sz. állást 1927-ben szerveztük Ezekre Fodor Julianna ma is működő (szerk.megj. 1950-es évek 2. fele) tanítónőt választottuk Szabó Erzsébettel (szerk.megj. Szabó József bárándi tiszteletes leánya) Szabó Erzsébet lemondásával Oláh Lujza lett a II.o. tanítója. Oláh Lujza 1939-ben Fodor Jánossal cserélve Földesre ment, Fodor János pedig itt folytatta szorgalmas munkáját 1946-ban bekövetkezett haláláig. (szerk.megj. A Fodor család is tanító-dinasztia volt, mint fentebb olvasható az apa után lánya és fia is tanítói pályára lépett Bárándon!) Közben 1936-tól 1947-ig itt tanított Sütő Károly, ki innen Hernádnémetibe távozott. 1942-ben iskolánkat 8 osztályúvá fejlesztettük.

A Tiszántúlon Debrecen után elsők voltunk a 8 osztályos népiskola fejlesztésében. Így megszerveztük a 8. sz. állást melyre Raffay Idát ( Raffay Lajos tanító és Ajtay Ida óvónő leánya) hívtuk haza Földesről. 8 tanítós iskolánk 8 osztállyal működött az általános iskolává fejlesztésig.

A katolikus iskola tanítója Müller Gyula 1907-ben jött Derecskéről és 1938-ban nyugalomba vonult. Egy évig helyettessel volt betöltve az állás, majd Mosonyi Istvánt választották az akkor már kevesebbre leszállított kántori javadalomra. Az államosítással egy tantestületté forrott kollektíva igazgató helyettese lett. A második állást 1920-as években szervezték. Ezen özv. Szatmáry Elekné, majd Simon Lajos, Müller Mária, Németh Irma és 1938-tól Mosonyi Istvánné Mártonhelyi Márta volt, kivel szintén egy testületbe kerülve 10 tanítóssá vált az állami iskola. Állami iskolánk egy év múlva új erőket kapott Kecskés Kornélia és Nemes László személyében, majd a szakosítással újabb és újabb kartársak szerezték meg az általános iskolai tanári képesítést és kaptunk az új kinevezésekkel több pedagógust, úgy hogy 1954/55. iskolai évben 17 nevelő tanított 15 tanulócsoportban. Az államosítás idején igazgatói megbízást ideiglenesen Raffay Lajos és Mosonyi István kapott. Szeptemberre Raffay Lajost nevezte ki a minisztérium, majd novemberben Nagy Mihály lett az igazgató, akit 1950 év júliusában Kölcsei Aladár váltott fel. Kölcsei 1952. szeptemberre a sárrétudvari iskola igazgatója lett, ide pedig Valkovits Zoltán hajdúszováti nevelő nyert kinevezést.

A 17 pedagógus közül 7 szakos tanár, 10-nek van tanítói oklevele. Az iskoláról, fegyelméről, tanulmányról nem feladata ennek a történetnek beszámolni. (Elmúlt iskolai évünk vége rendkívüli szerencsétlenséget hozott. Június 7-én este Seres István 26 éves tanár, másnapra kísérleteket készített elő. Többek között a durranó port is. A káliumklorát és foszfor keverék felrobbant és a kedves kartársnak mind a két szemét összeroncsolta, úgyannyira, hogy a klinikán el kellett távolítani mindkettőt. Most várjuk a vakok intézetébe való felvételét, hogy átképzéssel más szakra vigye munkáját.)